László Endre volt, aki megalkotta Szíriusz kapitányt. Magáról a szerzőről nem sokat lehet tudni, festőként diplomázott, majd mozikarmesterséget tanult. Rajztanárként is tevékenykedett, majd animációs filmeket készített. 1959-1987 között pedig rendezte a nagy sikerű Szabó család című rádiójátékot. 1977-ben pedig életre kelt Szíriusz kapitány figurája, amely számos szórakoztató és tanulságos perceket szerzett gyermeknek és a kalandosabb lelkületű felnőtteknek egyaránt.
A sikerhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kapitány történetei nem csak könyv formájában jelentek meg, hanem rádiójáték is készült minden egyes regényből. Csákányi László zseniális alakítása számomra pedig örökre összeforrt Szíriusz
kapitány alakjával.
Viktor Szíriusz, nyugállományű űrhajóskapitány, számtalan kalandba keveredik bele. Persze nem egyedül, az izgalmas történetek állandó szereplői a Négyek Tanácsa, azaz négy ifjú csemete is. És persze ne feledkezzünk meg Csibészről sem, aki egy puli robotkutya. A 70-es években jobban el voltunk látva rádiójátékokkal, valahogy mostanra ez a műfaj kiment a divatból. Persze akad néhány lelkes rajongó és gyűjtő, akik nem kis munka árán egész kis gyűjteménnyel rendelkeznek a rádiójátékok, vagy méginkább hangjátékok terén.
Számomra ez a sorozat nem csak szórakoztató, hanem remek tanulási lehetőség is volt. Egy sor olyan csillagászati adat hangzik el benne, amelyet egyébként nem nagyon jegyeztünk volna meg. Megismerhetünk egy érdekes társadalmat, amely a Holdon él, kupolavárosok alatt, szigorú rendben, és fegyelemben. Persze abban az időben „másmilyen” társadalmat bemutató könyv nem is nagyon jelenhetett volna meg, mégis valahogy jó érzéssel tölti el az embert, hogy az a civilizáció, amelyik ott él, már mentes minden háborútól és viszálytól. A tudomány uralja az életet, és mindenki számára világos, hogy össze kell tartani, mert boldog élet csak így lehetséges.
1977 július 10.-én hangzott el a Magyar Rádióban az első epizód első része, melynek címe: Szíriusz kapitány színre lép volt. Ez a történet arról, szól, hogy a 2480. esztendőben különös idegen érkezik a Holdra. Gyanús viselkedése szemet szúr a talpraesett kölykök kicsiny csapatának, nyomozni kezdenek utána, s kiderül hogy az illető csakugyan rosszban sántikálhat, mert álnéven jelentkezett be a holdbázison. A kedves és okos gyerekek ezután egy aranyos műpuli segítségével látnak felderítéshez, és Szíriusz kapitány – a százéves, de nagyon fiatalos, hős űrhajós – pártfogásával megtalálják a titokzatos férfit. Szomorú történet jut tudomásukra: Perez Casteiro, ez a nagyon derék, tudós ember néhány éve elvesztette feleségét és kisfiát egy végzetes űrbaleset során. Hogyan tudják ezt a szerencsétlen, zseniális feltalálót visszavezetni a társadalomba? Sikerül-e feltámasztani hibernált álmából a több éve halottnak hitt anyát és kisfiút?
A mai szemmel nézve ebből minden gond nélkül egy hollywoodi film is készülhetne, a témája annyira eltalált és a történet olyan izgalmas és ütős. Azt hiszem, ez a történet az, amelyet a legtöbbször olvastam és a legtöbbször halgattam meg.
1978. július 16.-án került bemutatásra a Szíriusz kapitány haragszik című epizód, amelyből megtudhatjuk, hogy a huszonötödik századra az ember benépesíti a Holdat. Kettőszáz kupolavárosoban kolóniák élnek teljes életet. A gyermekek iskolákba járnak, a felnőttek kórházban, központi konyhán, kertészetben, víz- és levegőgyárban dolgoznak, vagy szállodát, könyvtárat, uszodát, mozit üzemeltetnek. A kormányzó és hivatala pedig az egész Hold Államot irányítja. És egyszerre csak furcsa módon mindennek kezd megváltozni a tömege. Vajon mitől?
A következő történet, amely 1979. június 25.-én került bemutatásra, és amelynek címe: Szíriusz kapitány és a Csillaglány volt, számomra szintén kedvenc. Egy „küldött” keresi fel a történet hőseit: Csillaglány, aki elképesztő képességekkel rendelkezik. Lábát belelógatja Leonida néni tűzforró levesébe – és semmi baja nem történik. Könnyedén átsétál házak falán, graviplánok acélüveg ajtaján, emberek testén. Váratlanul megjelenik a kormányozhatatlan, halálba zuhanó űrhajó parancsnoki fülkéjében – és a kapitány engedelmeskedik neki. Küldői árulással vádolják, eltüntetik. Élete veszélyben forog… A „béke és barátság” jelszóval kezdődött kapcsolatkeresésből az egész Földet elpusztítani készülő világkatasztrófa bontakozik ki. Berci azt állítja: „Ha megmentjük Csillagocskát, megmentjük az emberiséget is.” Vajon hogyan sikerül ez nekik?
1980 augustus 5.-én hallgathattuk meg először a Szíriusz kapitány fogságba esik, majd 1981 június 21.-én a Szíriusz kapitány veszélyben című epizódot. Előbbiből megismerhetünk egy nyomozást, amely ezúttal teljes egészében a Földön, a borneói szigetvilágban zajlik, majd hőseink egészen a Himalája hófödte csúcsaiig utaznak, hogy felgöngyölítsék ezt a génmanipulációról, fajok keresztezéséről szóló már-már horrorisztikus történetet. Utóbbiban pedig egy másolat Szíriusszal kell szembenéznie a főhősöknek, és valamiképpen megtalálni az igazi kapitányt.
1982 július 21.-én került műsorra a Szíriusz kapitány és Corinta című hangjáték. Ebben a részben váratlanul megjelenik Corinta Moreno, Szíriusz kapitány ifjúkori nagy szerelme. Corinta most 96 éves, de ugyanolyan gyönyörű, mint lány korában volt. Hogyan lehetséges ez? … Az ifjú nyomozók – a Négyek Tanácsa – munkához lát. Fényt derítenek a messzi múlt tragikus eseményeire. Ezzel kapcsolatban szó esik egy pingvint ábrázoló titokzatos szoborról. „Liuna rémüldözik. – Én láttam azt az asszonyt! Láttam a szemét. Gyűlölet sugárzott belőle! … A kis Arconada baba élete veszélyben forog! Nagyon gyorsan meg kell találnunk a pingvint!” Megtalálják-e? Megmentik-e a gyermek életét? Elhárítják-e a veszélyt az emberiség feje felől?
1983-ban hallhattuk a Szíriusz és az ősember című történetet. „…Jó félórás tökéletes csend után egy távoli, fájdalmas üvöltést hallottunk. Valahogy így szólt: uááá, uááá…Emberi hang volt, megesküszöm rá! Azután utána megint sokáig semmi. Legalább egy óra telt el így. Akkor ….megzörrent a kupola krómacél kapuján a zár! A képernyőn jól lehetett látni, hogyan nyílik a kapuszárny… és az arborétumba belépett egy alak! – Férfi vagy nő? – kérdezte Liuna. – Biztosan nem tudjuk, de méreteiből ítélve magas férfi…”
Az 1984-es esztendő a Szíriusz és a rettenetes vendég című epizódot hozta el nekünk. Ebben a részben egy űrhajó indul a hatalmas, Barbara nevű aszteroida felé, hogy a felszínére telepített bombákkal eltérítsék a pályájáról.
A Szíriusz és a Holdon nyíló bársonyrózsa 1985-ben jelent meg. Hold Állam történelmét és egy romantikus hiedelem sarkallta régészeti expedíciót mesél el a soron következő kaland, egy igen sokkoló fordulattal a végén. A sorozat eddig sem mérte a szűken a nyomasztást, ha épp arról volt szó, de itt egészen durva a Nyugalom Tengerének meteorpusztította, egykori fegyenctelep romjainak titka. Külön érdekessége a történetnek, hogy az első epizódban egy színdarabot játszanak el a szereplők, és Leonida néni különösen remekel mint házsártos, gonosz némber. Kár, hogy ebből a részből nem lett regény.
Valamiért kedvenc lett az 1986-os Szíriusz és az emberke című rész is. „A szobában tartózkodó földi személyek az ezüst szörny belépésekor mintha elvesztették volna az akaratukat, uralmukat a testük fölött! Fel akartak ugrani… nem sikerült! Kiáltani akartak… nyöszörgés lett belőle! A vasgyúró Berci valahogy mégis felugrott, de rémülten érezte, hogy egy hatalmas erő visszahajította a helyére! Pierre ugyanezt tapasztalta. És valami szörnyű nyomást a fejében. Helga Renard és lenhajú Aino dermedten, kővé váltán ültek a helyükön… Viktor Szíriusz feszülten figyelt… Kocsis miniszter harciasan küszködött a támadó erővel… A forróság fullasztott, a szikrázó fény vakított, és ömlött szemükből a könny…”
Az 1987-es év a Szíriusz és a tizenkét nevelőnő című epizódot hozta el nekünk. És ez volt az utolsó rész, amelyet László Endre írt. Valahogy ez a rész nem volt olyan átütő erejű, mint a korábbiak, de a történetek sorában tökéletesen beleillik.
1988-ban, Erőss Ágota László Endre jegyzetei felhasználásával megírta a Szíriusz és Leonida néni című történetet. Szerény vélemény szerint ez a történet már messze elmarad a korábbiaktól. A karakterek rendre máshogyan vislkednek, mint ahogyan azt megszoktuk tőlük, ás a történet is inkább sekélyesre, semmint kalandosra sikeredett.
1989-ban pedig utolsóként jelent meg a A Szíriusz és a titokzatos robot című rész, amely már nagyon messze alul maradt a megszokott színvonaltól. A hangjáték szereplői is jócskán lecserélődtek, és meghallgatva a műsort nincs az embernek az az érzése, hogy a szereplőkkel izgulhatta volna végig a kalandokat.
Van néhány 70-es 80-as években készült hangjáték, amely mérföldkő volt a rádiós szórakoztatás és tudományterjesztés területén. A szíriusz kapitány egészen biztosan közéjük tartozik, és főleg a korai darabjai alapműnek számítanak ma már.